Üveges tekintet

Éljen, végre nekünk is lesz egy trendi kultúrális komplexumunk! Olyan üveges, acélos, a régi közraktár épületekre rápottyantott bálnaszerűség. Vagy valami olyasmi… Az persze, hogy ki mit lát bele, csak bízzák ránk - bálnát vagy épp bálnaspermát?

Azért nem teljesen előzmény nélküli ez sem. Tudjuk, hogy kicsiny hazánkból nem kell oly messzire utaznunk, hogy Labancföld egykori kultúrfővárosában épp kettő ehhez hasonlót is találjunk. Mind a Kunsthaus Graz skótdudaszerű épülete, mind a Mur folyóra vízionált, majd aztán a valóságban is rágyógyított rácsszerkezetű acél kagylóhéj 2003-ban készült el, azóta is a város jelképei közt emlegetik őket.

Épül hát nékünk, kurucoknak is egy centum, ahol szellemünk majdan méltó körülmények között pallérozódhat. Mondjuk a kulturális arculat kialakításánál jó érzésű ember eleve nem gondolkodhatna a Geszti-kommuna agyszüleményeiben, de hát ez van. Nálunk az ember „Itthon Otthon Van!”, meglepetés nem nagyon érheti. Oké, ne legyünk rossz a májunk, biztos nagyon kreatívra fog sikeredni a létesítmény szlogenje, véletlenül sem lesz erőltetett, tán még meg is éneklik, ha nem vigyázunk. Jaj, már előre félünk tőle.

Az meg már tényleg csak a véletlen műve lehet, hogy a fentebb hivatkozott Index oldalon olykor egy másik üvegpalota képe is feltűnik. Szóval van itt már minden, lassan nézni is tereh - bálna, kagyló, csiga meg gúla. Kár, hogy mi ódivatúak vagyunk, kedvencünk a bécsi Pálmaház műintézménye (1., 2., 3.) a maga külsőjével, belsőjével, felhozatalával.